avagy a 3 patak völgy kerékpártúra....
Autós transzferrel mentünk a közép-burgenlandi Oberloisdorfig (Felsőlászló). Itt az egykori vasútállomáson volt kényelmesen és biztonságosan annyi hely, hogy a 12 fő által generált 6 személygépkocsit leparkoljuk. Akármilyen furcsa, de néha az ilyen egyszerűnek tűnő manőverek is feladat elé állítanak bennünket. A telekocsit a nehéz e-bike-ok gátolták, mert autónként gyakorlatilag csak 1-3 kerékpárt tudtunk szállítani.
Innét a Répce völgyében tekertünk Karlig (Répcekároly), ahol egy kisebb vízválasztón kellett átemelkednünk.
Mivel 1 fő kivételével mindenki e-bike-kal mozgott, ez nem jelentett problémát - még az egy szem hagyományos kerékpárosnak sem. A domb gerincén volt az egyetlen kb. 1 km-es erdei utunk, ami nem volt aszfaltozott, de jó minőségű murvás út volt. A túloldalt Kirchschlagba értünk, ami már alsó-ausztriai kisváros, szép várrommal a déli oldalán. Innét a Zöbernbach patakot követtük fel egész Krumbachig.
Krumbachnak is van egy szép vára, de ez kicsit elkülönül a településtől. Krumbachig végig jól kiépített és jelzett kerékpárúton haladtunk. Krumbach után már jobbára csak hegyikerékpároknak való utak találhatók, innét belépünk a magas hegyek világába, hiszen már e település is bőven 500 m felett fekszik a völgyben. További néhány km után már a St. Corona és Mönnichkirchen síterepek találhatók, mind 1000 m felett. A városka egyetlen de jónevű "Wirtshaus"-ában, a Krumbacher Hofban - ami egyúttal szállást is kínál - volt foglalt asztalunk, ami 12 fő részére hétvégén immár kötelező, ha nem akarunk órákat várni.
Már az ebéd utáni indulásnál láttuk, hogy a délutánra jelzett eső+zivatar korábban érkezik. Ezért mindenkinél volt megfelelő esővédelem és az első záporba még bátran belebicikliztünk. Az út Kirchschlagig visszafele ugyanaz volt, de fél úton meg kellett állnunk, hogy a zivatart elengedjük magunk felett. Kirchschlagtól Langeckig (Hosszúszeghuta) még a Zöbernbach völgyet követtük és még 2x beállót kellett keresnünk a minduntalan megújuló záporok elől.
Langecknél folyik a Zöbernbach a Günsbe, amit Lockenhaustól (Lékától) követtünk Rattersdorfig (Rőtfalva) immár esőmentesen. Léka egyúttal a harmadik várat prezentálta számunkra ezen az úton. A Güns itt továbbfolyik Kőszeg irányába ahol a határ túloldalán már Gyöngyös a neve. Mi egy kis kaptatón keresztül átbuktunk ismét a Répce völgyébe, ahol Mannersdorf an der Rabnitz (Répcekéthely) érintésével visszaértünk a járműveinkhez.
A délelőtti és délutáni útszakaszok közel egyformák voltak: 2 x 43,5 = 87 km-t tettünk meg nagyon szép vidéken igen jó minőségű kerékpárutakon.